Csábító illat terjeng a konyha felől. Hétvégén hamarabb kapunk kedvet a sütéshez, az aranyszínű mandulás-mazsolás tésztakoszorú pedig a meleg otthonosság érzésével ajándékoz meg bennünket.

A név a német „Guglhupf” szóból ered, ami a sütemény ottani neve. A „Gugl” szó kapucnit jelent. Hogy ki találta fel a kuglófot, talán már sosem tudjuk meg, receptjeit már a Biedermeier korban is olvasták és alkalmazták. Élesztőből, tejből, lisztből, tojásból, vajból némi cukorral és egy marék mazsolával laza kelt tészta készül, melynek összetétele évszázadokon át alig változott. Engem mindig a szombatokra emlékeztet, ami hagyományosan kuglóf-sütő nap volt, hogy a vasárnapi esetleges meglepetés-vendégek előtt sose legyen üres a tányér.

A legenda szerint Marie-Antoinette francia királyné hozta a kuglófot osztrák hazájából Németországba, hozzánk onnan került. A Rajna-menti Elzász területén például annyira kedvelik a korona alakú süteményt, hogy több manufaktúra is szakosodott csak kuglófformák gyártására, például fémből, vagy kerámiából. Nem is csoda, hiszen jól illik a vidék más nevezetes gasztronómiai kincseihez: a nemes fehérborhoz és az édes lekvárokhoz. Az itt lakók ápolják is a híres kelt tésztához fűződő hagyományaikat a mindennapjaikban is: fogyasztják reggelire vagy egy pohár fűszeres traminivel desszertként.

A jó kelt tészta levegős, puha, de nem ragacsos. Ahhoz, hogy ezt az állapotot elérjük, gyakorlott kezek és különleges érzék szükségeltetik, mert az élesztős tészta nagyon érzékeny. Óvatosan kell hozzá nyúlni, nem szabad túl hosszan és erősen gyúrni, óvni kell a még a huzattól is. A hozzávalóknak szobahőmérsékletűnek kell lenniük, különben az élesztő nem fog nekünk dolgozni. A kelesztésre szánt idő pedig elérheti a másfél órát is. Nem véletlen, hogy ezt a süteményt leginkább nagyanyáink készítették-készítik, hiszen rendkívüli türelem és odaadás szükséges hozzá.

Ünnepi Kuglóf

Hozzávalók:

50 dkg finomra őrölt közönséges búza vagy tönkölybúza
1 citrom reszelt héja
¼-ed kávéskanál vanília
1 késhegynyi őrölt szegfűszeg
1 kávéskanál fahéj
4 dkg élesztő
1/3 liter tej
10 dkg vaj (szobahőmérsékletű)
3 db tojás (szobahőmérsékletű)
12 dkg méz
5 dkg datolya
5 dkg cukrozott citromhéj
5 dkg cukrozott narancshéj
5 dkg vagdalt dió
5 dkg vagdalt mandula
2 evőkanál olvasztott vaj
kókuszreszelék
szezámmag

A lisztet elkeverjük a reszelt citromhéjjal, a vaníliával, a fahéjjal és a szegfűszeggel.
Az élesztőt langyos, cukros tejben feloldjuk, majd a vajjal, tojással és a mézzel együtt hozzáadjuk a liszthez. Kézzel lágy tésztává dolgozzuk, majd letakarva, meleg helyen egy órán át pihentetjük.
Ezután kézzel még egyszer finoman átdolgozzuk és közben hozzáadjuk az apróra vágott datolyát, diót, citromhéjat, narancshéjat és mandulát.
A kuglófsütő formát kivajazzuk, liszttel meghintjük és végül beleöntjük a tésztát. Újra 35-40 percig meleg helyen pihentetjük. Legvégül a formát a hideg sütőbe tesszük, és 200ºC-on 50-60 percig sütjük. Ha kész, fémrácsra borítjuk, még melegen megkenjük az olvasztott vajjal és megszórjuk kókuszreszelékkel, de tetszés szerint díszítjük.